"Asperges me..." Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében

"Asperges me..."

Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében,
irodalmi, művelődéstörténeti zenés összeállítás a papság évében.
Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes közös műsora a Pálosokról

 

2010. augusztus 28. 16 óra  Nagykovácsi  Római Katolikus Templom

2010. november 3.  Dombóvár   (Részletek később)

ASPERGES ME...

Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében

 A középkori Magyar Királyságban megszervezett és magyar földön megszakításokkal ugyan, de ma ismét működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézett - hol Pongrác testvérnek, hol Pázmány Péter bíborosnak tulajdonított - gondolat szerint Magyarország sorsa és a Rend sorsa tükrei egymásnak: Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani. Ez az állítás sokszor bizonyult igaznak az elmúlt évszázadok során: Nagy Lajos király és Hunyadi Mátyás korában - a két királytól is támogatva - az országgal együtt virágzott és gyarapodott a Pálos Rend, majd osztozott a lassú pusztulásban a török hódoltság százötven esztendeje alatt, hogy a XVIII. század másodi felében Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők által is kivegye a részét a szellemi felpezsdülésből. Az ezt követő törés - II. Józsefnek 1786-ban kiadott, a pálosokat is érintő feloszlató rendelete - százötven évre vetett végett a Rend magyarországi történetének. Csak hetvenöt évvel ezelőtt, 1934-ben jöhettek haza a nép ajkán már évszázadok óta fehér barátnak nevezett szerzetesek. A kommunista hatalom 1950-ben betiltotta a pálos rend működését is, ám a szerzetesi hagyomány titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után friss hajtásként négy helyen - Pécsett, Márianosztrán, Budán és Pálosszentkúton - indulhasson újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje.

 A pálos szerzők - többek között Ányos Pál, Csanádi Adalbert, Csúzy Zsigmond, Gyöngyösi Gergely és Virág Benedek - szövegeiből, verseiből és egyéb dokumentumokból, valamint a magyar történelmet felelevenítő költeményekből, megzenésített versekből álló művelődéstörténeti, történelmi összeállítás felidézi a Rend történetének néhány fontos epizódját és alakját a remetéket közösségbe összefogó Esztergomi Boldog Özsébtől kezdve az Erdélyi Fejedelemség létrejöttében érdemeket szerző fehér barát, Fráter György személyénkeresztül a közelmúlt eseményeiig. A címként használt latin idézet a pálos szerzetesek esti befejező imádságából, a szenteltvíz hintés szertartásából való: Asperges me Domine hyssopo et mundabor - azaz: Hints meg engem Uram izsóppal és megtisztulok - s utal az imádság, a magány és a vezeklés pálos lelkiséget meghatározó hármasságára.

 Az összeállítás 2009-ben, a papság évében készült.

 [kezdőlap]        [vissza az oldal tetejére]       [vissza a hírekre]                                                                                                       

MAGYAR PÁLOS REND
web:  www.palosrend.hu

Utolsó frissítés 2010.08.28.