A Rend külföldön

A Pálos Rend közvetlenül a mohácsi vész előtt volt a leghatalmasabb. Benger Miklós szerint csak Magyarországon nyolc tartománya volt a Rendnek 170 kolostorral. Az egésznek a Prior Generalis volt a feje. A nagyobb kolostorokat néhány kisebbel együtt a vikáriusok, a kisebbeket a perjelek kormányozták. Az egyes országokban a tartományfőnökök intézték a rendi tanáccsal karöltve a rendtartomány ügyeit.

A mai Németország területén

Németországi Miklós rendfőnök 1336-ban lemondott méltóságáról, és visszatért hazájába, ahol kolostorokba gyűjtötte össze a Duna- és Rajna-menti területeken élő remetéket. 1340-ben a néhány (3-4) kolostorból álló közösség Budaszentlőrincen csatlakozott a Pálos Rendhez rajnai tartományként. Már akkor megkapták azt a jogot, hogy tartományfőnököt válasszanak, akit a magyarországi nagykáptalan erősít meg hivatalában.

A XIV. század végén már kb. 20 kolostorról tudunk, de ennek a folyamatos virágzásnak később véget vetett a reformáció és a harmincéves háború. A magyarországi anyatartomány a XVI. században szintén a pusztulás felé sodródott, így semmilyen téren nem tudta támogatni a rajnai tartományt. Pontosan nem tudjuk hogyan és mikor, de az 1500-as évek második felében teljesen elpusztult ez a tartomány.

A XVII. században a Szentszék buzdítására újjáalakult a rajnai tartomány 5 kolostorral, de nagyon szűkös anyagi keretek között. Növendékeik leginkább a magyar tartomány intézeteiben tanultak.

1758-ban az 5 kolostorból és 46 szerzetesből álló tartomány anyagi okokra hivatkozva, de személyes ellentétek miatt ki akart válni a Pálos Rendből. A pereskedést 1760-ban a Szentszék zárta le azzal, hogy a német tartomány kérése indokolatlan. Az ellentétet szító két német elöljáró pedig elhagyta a rendet, és egyházmegyés papként működtek tovább.

Az anyatartomány 1786-os eltörlése után a pálos élet a rajnai tartományban megszűnt.

1981-ben tértek vissza a pálosok Németországba. Ma 6 házból és 25 szerzetesből áll a német tartomány. Honlap: http://www.paulinerorden.de; http://www.mairahilf-passau.de

A lengyel pálosok

1382-ben 16 pálos szerzetes indult el Márianosztráról Lengyelországba, hogy ott átvegyék az Opuliai László herceg által alapított kegyhely gondozását. Ott őrizték a ma már világszerte ismert "Fekete Madonna" csodatévő kegyképet. 1717-ben a kegyképet a XI. Kelemen pápa által küldött, gyémántokkal kirakott koronával megkoronázták. Ez volt az első képkoronázás, ami Róma falain kívül történt.

A lengyel pálosok kizárólag lelkipásztorkodással foglalkoztak: plébániákat vezettek, kegyhelyeket gondoztak. Nagy népszerűségre tettek szert, gyorsan elterjedtek Lengyelországban. Virágzásának csúcspontját a lengyel tartomány a XVI. században érte el.

II. József kalapos király egyre veszélyesebbé váló egyházpolitikai rendelkezései miatt 1784. december 3-án VI. Pius pápa a lengyel tartományt (hogy azt a császár ne tudja eltörölni) saját kérésére kivette a Pálos Rend Generális Perjelének joghatósága alól. De ezzel a rendelkezéssel nem hozott létre új Rendet vagy Kongregációt, csupán a politikai helyzet súlyossága miatt önrendelkezési jogot kaptak, azzal a megkötéssel, hogy amint az lehetségessé válik, a lengyel tartományt újra a Pálos Rend Generális Perjelének joghatósága alá rendelik vissza.

1786-tól sorra zárták be a pálos kolostorokat osztrák, porosz és orosz rendelkezések nyomán. Az egész Pálos Rend már csak két kolostorból állt. 1864-ben ezért már csak perjelek kormányozták a "Rendet", vagyis a megmaradt két kolostort. 1903-ra újra megerősödtek viszonylag a pálosok, és ezért Eusebius Reimann perjelt a Szentszék Generális Perjelnek nevezte ki. Ebből a két kolostorból terjedt el újra a Pálos Rend, 1934-ben innen érkezett 16 pálos atya Magyarországra, és ezért is van ma a rendi központ Lengyelországban, Częstochowában.

Ma Lengyelországban 20 perjelség, ill. kisebb ház van kb. 190 szerzetessel és 75 növendékkel. Honlap: http://www.paulini.pl

Pálosok Isztriában

Az 1287-ben történt első alapítástól kezdve önálló tartomány volt mindvégig. A sok viszontagság ellenére (osztrákok, Velence, török) gyorsan fejlődött ez a tartomány is. A Szent Miklósról nevezett zenggi kolostor algimnáziumot vezetett. 1786-ban, a Rend eltörlésekor 16 kolostoruk volt.

Ma a régi isztriai és horvát-szlavón tartományok területén 3 kolostor van 7 szerzetessel és 3 növendékkel (Horvátország).

A horvát-szlavón tartomány pálosai

Az 1270-es években 3 kolostorral alakul meg a horvát-szlavón tartomány. Leghíresebb kolostorukat 1400 körül alapított Cillei bán Lepoglaván. Első vikáriusa 1504-ben Dombrói Márk lett, az első pálos történetíró. 1575-ben a török elől ide, a már így is gazdag kincstárba menekítették a magyar tartomány kincseit. 1576-ban pedig a rendi székhely is ide került rövid időre.

Pálosok Portugáliában

A mai Portugália területén a IV. századtól éltek remeték, akik a XIII.-XIV. században Fratres de Hispania néven egy közösséget hoztak létre. Ez a közösség csatlakozott a Pálos Rendhez 1464-ben, amit a Szentszék 1493-ban jóváhagyott. A nagy távolság és a háborúk miatt négy- majd nyolcévenként jártak el a magyarországi nagykáptalanra, 1571-ben pedig végleg elszakadtak a Pálos Rendtől a nehézségek miatt. Ezt a szakadást a portugál és magyar pálosok is sajnálták, de a kapcsolatot nem voltak képesek fenntartani tovább. Ekkor 5 vikariátussal (nagyobb házak) és 22 perjelséggel rendelkeztek.

Kegyhelyeket vezettek, lelkipásztorkodtak, gimnáziumokat tartottak fenn. Nagy hangsúlyt helyeztek a világi ifjúság nevelésére. Két kolostorukban gyógyfürdőt is működtettek. 1495-től misszióba mentek Dél-Amerikába. Az első 14 pálos missziós atya vértanúhalált halt. A régi pálos kolostorok közül néhány még ma is létezik más - Rendek tulajdonában - a mai Paraguay és Argentína területén.

Többször, legutóbb a 80/90-es években foglalkoztak az újraegyesülés gondolatával mindkét félről.

A francia és itáliai pálosok

Franciaországban csak nagyon rövid ideig (1620-1640) működtek pálosok. A ruhájukon viselt halálfej-jelvény miatt "a jó halál testvéreinek" nevezték őket. Jobbára betegápolással, halottak eltemetésével és rabok lelki gondozásával foglalkoztak.
A XVI. század közepén elterjedt a Rend Itáliában is. A nagy távolság miatt az 1640-es évekig a helyi püspökök, ill. az Ágostonos Rend elöljárójának vezetése alatt álltak. Rómában már 1350-ben volt egy pálos kolostor, ahol a Procurator Generalis lakott, akinek az volt a feladata, hogy a Szentszék és a Prior Generalis között közvetítsen.

1454 és 1578 között a San Stefano Rotondo templom volt a pálosoké. 1669 és 1786 között egy újabb kolostort birtokolt a Rend Rómában. 1934-től újra van egy római kolostor, ahol a Procurator Generalis lakik, és amely tanulmányi házként is szolgál.
Ma Olaszországban 5 kolostorban 18 szerzetes él.

Az osztrák pálosok

1414-ben alapították az első osztrák kolostort, ahol a plébánia vezetését is elvállalták a pálosok. Az osztrák örökös tartományok közül először (1653) Morvaországban telepedtek le. Itt gimnáziumot vezettek. Csehországban 1680-ban, Stájerországban 1663-ban nyitottak kolostort.

Ma Csehországban 1 kolostor van 3 szerzetessel.

Pálosok a Szentföldön

Johannes Zuluardus szentsír-rendi lovag írja: "Volt itt (a Tábor-hegyen) Ilona császárnő által emelt nagy templom a magyar király által jól dotált monostorral, melyben Első Remete Szent Pál rendjének sok szerzetese lakott." Lehetséges azonban, hogy Zuluardus más szerzetesekkel keverte össze a pálosokat. Ma nem bizonyítható, hogy a Szentföldön jelen lettek volna a pálosok, bár a hagyomány ezt állítja.

Az észak-európai területeken volt a pálosoknak a legkevesebb kolostoruk. Litvániában, Sziléziában és Poroszországban 1-1, Oroszországban 2 ház.

A felsoroltakon kívül ma a Pálos Rendnek a következő helyeken vannak kolostorai

Ausztrália (5 ház - 14 szerzetes; http://www.paulinefathers.org), Belgium (2-3), Dél-Afrika (1-4), Fehér-Oroszország (2-3), Kamerun (1-3), Szlovákia (2-8), Ukrajna (2-6), USA (5-25; http://www.czestochowa.us).
Összesen 54 házban kb. 400 szerzetes.