Hírek - Események

Pálos Baráti Kör

Bemutatkozás

Első Remete Szent Pál Rendje - Magyar Pálos Rend

Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat.

A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV. századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is. Erre az időre a világon 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt, melyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt. A török hódoltság ideje alatt az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakjai: Csepelényi György vértanú és a nagy államférfi, Martinuzzi György bíboros, esztergomi érsek.

Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a Rendet a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar Horatiusként emleget. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy kis mag.

A pálosoknak rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre. A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban titokban folytatódott egyházmegyés kispapok közül, akikről fogadalmaik után még szemináriumi elöljáróik, sőt püspökük sem tudta, hogy pálos szerzetesek.

A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson.

Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehér-oroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az USA-ban, 54 rendházban, kb. 400 szerzetes él.

A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: "Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis." (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.).

A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete. Ehhez a példát védőszentüktől, Első Remete Szent Páltól veszik, aki 90 évig szolgálta Istent a sivatagi remeteségben, s így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti el őket a legmélyebb istenismeretre, itt gyullad ki leginkább a szeretet tüze, s ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt. "Rendünk kezdettől fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben tanúságtételből, tanításokból és imádságból állott. A történelem folyamán az Egyház rendelkezéséből apostoli munkában vesz részt: az igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban; sőt missziós és tanítási feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott volt az Isten népe szükségleteinek és az idők jeleinek felismerésében. Helyesen megértve tehát rendünk jellegét az elmélkedő és tanúságtevő imádságos életet buzgó lelkipásztori munkával egyesítjük." (Konstitúció 47. cikkely)

A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. E tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafűzért imádkozzák, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. Monostoraik többsége Mária kegyhelyeken épül fel, mint a rend jelenlegi központja, Częstochowa.

Boldog Özséb Alapítvány

A Boldog Özséb Alapítvány az 1996. február 1-én kelt alapító okirattal alapult, és jelenleg 2629 Márianosztra, Nagy Lajos király tér 1. szám alatti székhellyel, közhasznú szervezetnek minősülő, nyílt alapítványként működik.

A Boldog Özséb Alapítvány a Magyar Pálos Rend segítésére, fiataljainak taníttatására, a pálos kolostorok és templomok karbantartására és továbbfejlesztésére jött létre. Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet, céljai megvalósulásának érdekében közhasznú tevékenységeket végez.

A Boldog Özséb Alapítvány pártoktól független, pártokat nem támogat, azoktól támogatást nem kap és nem fogad el, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

A Boldog Özséb Alapítványon keresztül lehetőség van a Magyar Pálos Rend támogatására, melyet ezúton is kérünk. A Boldog Özséb Alapítvány adószáma: 18671362-1-13, OTP bankszámlaszáma: 11742269-20001780.

A támogatást a fenti bankszámlára történő átutalással, vagy befizetéssel, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ának a felajánlásával lehet eljuttatni a Boldog Özséb Alapítvány számára.

Minden támogatónknak hálásan köszönjük a segítségét!

Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei

MSPPE

Pálos Nővérek

A közösség hivatása szemlélődő-engesztelő.

A Közösséget, Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei (Boldog Özséb Nővérek) néven, 1989-ben Csipke Rózsa Mária Margit örökfogadalmas vizitációs nővér alapította Márianosztrán pálos segítséggel, pálos lelkiség szerint. Egyházjogi státusza akkor - mint a szerzetesrenddé válás első fokozata - magántársulás volt. Célkitűzése az engesztelés, az életforma kontemplatív, monasztikus. Az első nővérek 1991. január 20-án, Esztergomi Boldog Özséb ünnepén öltöztek be.

Mivel a márianosztrai épület nem volt alkalmas a szerzetesi életre, elfogadva a nyíregyházi főesperes atya meghívását, monostorépítés reményében Kálmánházára települtek át 1991. október 1-jén, ahol 1993. október 8-ig éltek.

Közben 1992 decemberében a Nógrád megyei Erdőkürtön monostorépítésre alkalmas, közel 2 hektár, területet kaptak ajándékba az önkormányzattól. Az építkezés megkezdésekor a közeli Csécsére költöztek át egy egyházközségi épületbe, hogy szervezni, irányítani, ellenőrizni tudják a munkát.

1995-ben Keszthelyi Ferenc megyéspüspök úr consociatio publica - hivatalos társulás - státuszára emelte a közösséget. 1998. november 28-án a még nem kész, de már lakható erdőkürti monostorba költözött a közösség, s így folytatták tovább - anyagi lehetőségeik szerint - a munkálatokat.

1999. október 8-án szentelte fel Keszthelyi Ferenc megyéspüspök úr Magyarok Nagyasszonya titulusú monostorukat.

2003. júliusában a Pálos Rend a generális atya indítványozására, elfogadta a Közösséget a Rend induló női ágának, mivel szükségét érzik annak, hogy apostolkodó, egyre nehezebb pasztorációs életüknek imaháttere legyen. Ekkor változott meg a Közösség neve a jelenlegire. Jasna Gora-i letelepülésüket is várják.

2003 tavaszán kezdődtek az előkészületek az egri főegyházmegyei Novaj községben (Egertől 10 km) történő letelepedésükhöz. Itt a plébánia épületet kellet teljesen felújítaniuk és korszerűsíteniük.

2004. október 10-én költözött be két nővér az Irgalmas Jézus monostorba, melyet 2005. április 3-án áldotta meg Seregély István érsek úr.

Alapító elöljárójuk, Csipke Rózsa Irgalmas Jézusról nevezett Mária Margit anya 2005. augusztus 26-án súlyos betegségben elhunyt. Utódát, dr. Gádoros Atala Oltáriszentségről nevezett Mária Benedikta nővért, szeptember 29-én dr. Beer Miklós váci megyéspüspök úr elnökletével tartott ülésen választották meg titkos szavazással.

Szerzetesi életük célja az engesztelés: "Elsősorban Isten dicsősége. Ennek szolgálatában törekednek az evangéliumi tisztaság, szegénység, engedelmesség és az állandó engesztelés négyes fogadalmának megtartása által a megszentelődésre. Másodsorban és különösen is életcéljuknak tekintik főként a magyarok bűneivel megbántott, végtelen fölségű Isten engesztelését, a Vele való bensőséges, kontemplatív, áldozatos, vezeklő és munkálkodó egyesülés révén. Harmadszor: Boldog Özséb példájára, életáldozatukkal elősegítik az Egyház - elsősorban a magyar egyház - papjainak, a magyar nemzetnek és a világnak megszentelődését. Negyedszer: munkálkodnak azon, hogy Krisztus Királynak az egész világ feletti uralma és az Ő békéje elérkezzék, felhasználva ehhez Édesanyánknak, a Magyarok Nagyasszonyának, a Világ Királynőjének közbenjárását, aki a Közösség Édesanyja és különleges Pártfogója." (Szabály)

A teljes római zsolozsmát végzik, naponta szentségkitételes engesztelőórát és egymást váltva szentségimádást tartanak. Lehetőség van remetejellegű életre is a Közösség keretein belül. Az engesztelésbe bekapcsolódnak még a Közösséghez tartozó világban élők. Szerzetesi Hivatást érző lányoknak egész évben tartanak egyéni lelkigyakorlatot hivatásuk tisztázása céljából, mely kapcsán lehetőség van a nővérek életének megismerésére is.

Egyházjogi státusza: egyházmegyei jogú krisztushívők hivatalos társulása.

A közösség jogi személy.

A közösség központja:

Anyaház - Magyarok Nagyasszonya Monostor

Dr. Gádoros Atala M. Benedikta elöljáró

Cím: 2176 Erdőkürt Kossuth u. 2

Tel.: (32) 479-139

Lelkiségünk, sajátos karizmánk

Lelkiségünk kontemplatív, engesztelő. Más szemlélődő rendben is él az engesztelés gondolata - sőt talán az aktív közösségekben is -, nálunk azonban ez központi, annyira, hogy fogadalmat is teszünk az állandó engesztelésre. Így egész életünk engeszteléssé válik (munkánk, áldozataink, nehézségeink, kísértéseink elviselése, sőt örömeink, pihenésünk stb. is). Mint Szent Pál mondja: "Testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára." (Kol 1,24.)

Engesztelő életünk egyik megnyilvánulása az Oltáriszentség imádása, ebből és a szentmiséből fakad annak vágya és hozzá az erő.

Egy örökfogadalmas nővér naponta két-két és fél órát tölt az Oltáriszentség előtt (képzésben lévőknek ez másfél-két óra). Egy óra, az úgynevezett engesztelő óra az irgalmasság órájában, mely közös, és még egy óra egyéni, egymást váltva, péntek éjszaka a matutinum után még fél óra közös. Így közösségünk egymást váltva jelenleg minden nap 8-9 órát áll őrt a Szentségi Jézus előtt, képviselve szenvedő, bűnbe süllyedt embertársainkat és esedezve értük, valamint erőt kérve munkában verejtékező nővértársaink és pálos testvéreink számára. Szentségimádásunk csendes jelenlét.

A nővérek az emberiség "Mózesei", akik kitárt karral esdik le - Jézus Krisztus áldozatával egyesülten - a kegyelmet a világra.

Engesztelő imánkat Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök úr hagyta jóvá 1996-ban. A 2006-os imaév óta az egész országban imádkozzák, mivel ez került bele az azt meghirdető püspöki körlevélbe.

Elsősorban, de nem kizárólag, nemzetünkért könyörgünk, annak bűneiért engesztelünk, valamint az Egyházért, papjainkért (elsősorban a magyarokért). Természetesen más országban történő alapítás esetén annak az országnak, nemzetnek szükségei lesznek a központban.

Egyedül a Jézus Krisztus áldozatával egyesített ima, áldozat, vezeklés kegyelme az, amelynek semmilyen erő nem szabhat határt, eljut mindenhova, ahol szükség van rá, ahova Isten szánja. Boldog Özséb, a pálosok alapítója is a tatár dúlásban megtépázott hazájáért vonult a remeteségbe. A pálosok kevésbé ismert jelmondata: "Isten iránti szeretetből áldozattá válni a magyar bűnösökért." (Ex caritate ergo Deum, holocaustum esse pro peccatis hungaricis.)

Fatimában is a Szűzanya igen sürgette az engesztelést, a bűnösökért vállalt áldozatot. (Sokan kerülnek a pokolba, mert nincs aki imádkozna értük.)

Mártírsorsú Mindszenty József volt bíboros úr is az engesztelésben látta népünk megmentésének lehetőségét.

Engesztelési gyakorlatain főbb megnyilvánulásait a Szabály tartalmazza. Naponta hét és fél - nyolc óra az imánk, egyes napokon még több. Mivel törekszünk, amiben csak lehet, önállóak lenni, sokat dolgozunk is.

Vannak külső - világi - engesztelőink is, akik, ha egy évig lelkiismeretesen betartják a számukra előírtakat, fogadalmat tehetnek az engesztelésre. Célunk, hogy egyetlen település se legyen hazánkban, ahol valaki ne engesztelne.

A pálos konfraternitás

A pálosok a XIV. század első felében hívták életre Rendjük pasztorációs munkájának szerves kiegészítéseként a konfráterek intézményét. Jótevőiket - főleg a kolostoralapításokat támogató, birtokadományozó királyokat, főurakat, főpapokat és nemeseket - konfrátereikké fogadták. Ez annyit jelentett, hogy részeseivé tették őket mindazoknak a lelki kincseknek, amelyeket a Rend tagjai istenes életükkel maguknak szereztek. A konfraternitás fogalma alatt így a pálosok a hála jeléül adott tiszteletbeli rendtagságot értették és értik mind a mai napig.

A konfraternitás első írásos nyoma Eggerer András (+1672; rendi történetíró) Annalesében (Rendi Évkönyvében) található, mely szerint Tristianus rendfőnök kívánságára az 1363. évi nagykáptalan kimondta, hogy a Rend imádsággal fejezze ki háláját a meghalt jótevők és konfráterek iránt. Az ekkor hozott rendelkezés a klerikust (papok, kispapok) a teljes zsoltároskönyv, a konverzust (segítőtestvér) 150 Miatyánk és Üdvözlégy elmondására kötelezte.

Ugyancsak Eggerernél található az első konfráteri oklevél leírása, melyet a lengyel királyi családnak adtak. Ez, hibátlan formájával, kifejezésbeli készségével, tartalmával és szövegezése gyakorlottságával igazolja, hogy Mátyás király korában a konfraternitás a lengyel tartományban már tökéletes formájában megvolt. Az oklevél szövege így hangzik:

"Kázmér Úrnak, Felséges Fejedelmünknek, Isten kegyelméből Lengyelország Királyának, Litvánia Nagyhercegének, Orosz- és Poroszország Urának és Örökösének s a Felséges László Fejedelem Úrnak, Isten ugyanazon kegyelméből Csehország királyának, Morvaország stb. Őrgrófjának, a Felséges Erzsébet Asszonynak, Isten kegyelméből Lengyelország Királynőjének és Ausztria hercegnőjének, ugyanazon Kázmér Király Úr Hitvesének és a Fenséges Kázmér, Albert, Sándor, Zsigmond és Frigyes Herceguraknak, a Király és Királyné fiainak, továbbá leányainak, Hedvig és Zsófia Erzsébetnek üdvösséget (kíván) mindannyiunk Üdvözítőjétől Első Remete Szent Pál rendjén lévő Fráter Jakab, az isteni Ágoston püspök és jeles egyházdoktor Regulájára fogadalmat tett, Lengyelországban és Szilézia részeiben élő Testvérek tartományfőnöke és Casimiriában (Krakkóban) Szent Szaniszló sziklai monostorának perjele.

Felségtek dicséretes áhítatát és égi kívánságát, melyet a Mindenható Isten tisztelete és Első Remete Szent Pál, nemes Atyánk dicsőséges érdemei miatt, irántunk és a mi szent rendünk iránt nyilvánítva hálásan fogadunk és nem alaptalanul reméljük, hogy Krisztus is fogadja s ezt viszonozni óhajtja: Kegyelmességteket Rendünk Konfraternitásába beiktatjuk ebben az életben s a halálban szintén minden misénkben, imánkban, ájtatosságunkban, zsolozsmázásunkban, virrasztásunkban, böjtölésünkben, fegyelemtartásunkban és munkánkban íme örömmel részesítjük, úgyszintén jócselekedeteinkben, melyeket mostan és a jövőben, bárhol élő minden egyes Testvérünk által művelni méltóztatik a mi Üdvözítőnk kegyelme, amennyiben Felségtek érdemszerző jámborsága eléri, hogy ezen és egyéb áhítatos gyakorlatok által a jelen életben kegyelmet, a jövendőben pedig dicsőséget legyen méltó szerezni a mi Urunk segítségével. Kelt, Krakkóban 1472. augusztus 12-én"

Ebből az oklevélből kitűnik, hogy ezek a világiak a konfraternitásba való felvétel által a rendi közösségbe tartoznak, és a Rend minden lelki javában részesülnek.

Érdekességként álljon itt néhány név a konfráterek lajstromából mely korántsem a teljes lista:

Konfráterek a mohácsi vészig:

1496

Vízaknai András és neje, Anna és gyermekei, Ferenc és Margit, valamint testvérei, Gergely, Orbán és Farkas és ezek gyermekei,

1508

Ferenc áldozópap Nagyharsányból,

1519

Drágffy János fiának Bertalannak felesége: Anna,

1520

Szotyori István, Báthory Katalin, Horváth János, Benedictus de Neylak, Péter és András pap, Orsolya, Katalin, Margit, Dorottya és Borbála úrnők, Berzeviczy Margit, Füssy János, Tassy Péter, Cristophorus de Dubo, Petrus de Polyanka, Nagy Ferenc György, Soldos István, Nagy Katalin, Nádasdy Mátyás és leánya Katalin, Károlyi ferenc és szülei Benedek és Anna, továbbá testvérei és rokonai, Georgius Csanády de Riba, Leonardus de Riba, Gyürki Miklós és István, Nagybicsei László és családja,

1521

Perényi Imre nádor özvegye, Kanizsay Dorottya, Csáky Márton és felesége Zsófia és anyja Erzsébet; Schara János és felesége Katalin, Valentinus de Marchiya custos et canonicus Nitriensis Colomannus Pálmai,

1522

Hommonai Drugeth András, János, Ferenc; Posgay András, Dorottya, Mátyás,

1523

Beszterczei Massla János és felesége Cecília és leánya Anna,

1524

Kozma Ambrus, Nagy István, Oroszi Kozma, Szolyossy Balázs, Lukács és Márton, Nagydobosi Tóth Lőrinc, Báthory Balázs, Hodali Szabó János, Turóczy Bálint, Almás Margit,

1525

Báthory Miklós és felesége Bethlen Erzsébet és gyermekei, Balásközy János,

1529

Bánffy Dorottya és fia György és leányai Erzsébet, Zsófia és Anna, Nyitray Albert magister,

A mohácsi vész után nincs tudomásunk olyanokról, akiket a rendi konfraternitásba felvettek volna.

1715 - 1768 között:

I. József császár és király, Keresztély Ágost magyar bíboros hercegprímás, Esterházy Pál nádor, Szécheny Pál kalocsai érsek, Lippay Miklós vágújhelyi prépost, Guarien Antal referendarius, Perekrith György váradi apát plébános, Gothal Gábor báró és felesége, Hruskovicz Márk pandorfi plébános, Schmidt Tóbiás (a Lichteinstein család kancellistája), Selegovics István zágrábi püspök, gróf Erdődy Kristóf kamarás, gróf Ratkay Zsigmond, gróf Thoroczkay István, Keglevich Erzsébet grófnő, Znika János címzetes püspök, Patacsics László, Rosanics István, Philepp Ádám nagyszombati konzul, Harsányi János, Kappi Gábor, Gundiannin Annamária, Rauscher Jakab érseki titkár, Pyber László esztergomi kanonok, Kürtössy András címzetes püspök, Újfalussi Tóbiás váci kanonok, Thaun János kincstári kamarai elnök, Greiner József, a soproni posta igazgatója, Móra János és felesége, gróf Pucheim Antal Ferenc bécsújhelyi püspök, Kempmüllner János bécsújhelyi kapitány, Hajdú Teréz grófnő, a Mansfeld hercegi család tagjai, Subarich Gergely, Bedekovics Miklós zágrábi kanonok, báró Patacsics Boldizsár és felesége, Novák Tamás zágrábi püspök, gróf Ratkay Ádám zenggi püspök gróf Erdődy Ádám nyitrai és gróf Erdődy Gábor egri püspök, gróf Erdődy József, Báró Berényi Péter, gróf Zaurer és felesége, Mednyánszky László c. püspök, Mallonyay Pál cikádori apát, Terlischheron Jakab Szerbia kormányzója, Montforti Antal gróf és egész családja, Wencz József Ferenc rottenburgi kanonok és testvérei, Fronbenius Ferdinánd fürsteinbergi herceg és felesége, gróf Druskoczy István apát Kevenhüller Zsigmond bécsi helytartó, gróf Sinzendorff János és családja, Olasz Pál c. püspök, gróf Thun Remédiusz csehországi helytartó, Lajos Wlodawia grófja és Litvánia nagyhercege, Stupovi Sembek János lengyel kancellár és kormányzó, Lantér Mária Rozália grófnő, az orsolyiták főnöknője, Krasovszky Buczy Mihály varsói kanonok és c. prépost, Nádasdy Pál kir. Tanácsos, Szedleczky Márton Pest-megye alispánja, Piess György zágrábi kanonok és császmai prépost, Dumbovics György zágrábi, Berkessi András váci kanonok, Marszonjay Ferenc szakolcai tanácsos, báró Csikszentkirályi Andrássy József, gróf Ratkay József Károly és neje, gróf Keglevich Krisztina, gróf Wurmbrandt József és felesége, Kewenhüller Erzsébet grófnő, gróf Keglevich Péter, gróf Forgách Pál és Csáky Miklós gróf nagyváradi nagyprépostok, Pethő Zsigmond Zemplén megye főspánja, gróf Erdődy Imre, Schmidt Gergely, Frieweiss Mihály, Jambrehovics János kanonok, gróf Draskovich János horvát-szlavón bán, III. Ágost és III. János lengyel királyok, Somborsi Korvin Antal Mihály gróf, gróf Wagensberg Zsigmond, gróf Hadik Ferenc, báró Roden András József.

A Pálos Rend magyar földre való visszatérése után (1934 - 1950 között) felvett személyek:

gróf Zichy Gyula pécsi püspök, majd kalocsai érsek,

Pfeiffer Gyula államtitkár,

Hollósy Endre nyugalmazott MÁV intéző,

Konfráterek a Rend legújabbkori történelmében:

Dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek

Dr. Cserháti József pécsi püspök,

Kalász Gyula atya, a pécsi Pálos Templom igazgatója,

Dr. Szabó László történész,

1987

Dr. Szeifert Ferenc csolnoki plébános,

1988

Dr. Balpataki Béla sajóládi plébános,

1993

Dr. Szilárdfy Zoltán atya egyetemi tanár,

1998

Rónaszéki Elemér,

2004

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Dr. Szentirmay Tamás a Pálos Rend jogtanácsosa,

2006

Milus Ferenc, győri egyházmegyés pap, fertődi plébános; Dr. Sarbak Gábor irodalomtörténész, a Szent István Társulat elnöke, Dobróka László Pálosvörösmart polgármesere,

2009

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök,

2011

Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Dr. Török József professzor

Konfrátereink az Eggerer András által megörökített oklevélhez hasonló latin nyelvű dokumentumot kapnak.

Konfráterek imája

Istenem, én mint gyermeked, Előtted és a mennyei udvar színe előtt megújítom, megerősítem, és a Te kezedbe teszem keresztségi fogadalmamat Szűz Mária, a Világ Győzedelmes Királynője által. Ellene mondok az ördögnek, minden csábításának, pompájának, bármikor és bármilyen ravasz módon közeledne is.

Fölajánlom és átadom magamat Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által Jézus Szentséges Szívének a Szentháromság dicsőségére és a lelkek üdvéért. Hogy ezt Isten kegyelméből képes legyek megvalósítani, a Boldogságos Szűz Máriát anyámmá és királynőmmé választom, és így kívánok Neki engedelmeskedni. Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok Nektek, hogy Ti rendelkezzetek velem. Égi édesanyám és királynőm, Te ajánld föl imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet, lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jócselekedeteim minden értékét Neked adom.

Szűzanyám, gyöngeségem tudatában Téged kérlek, kegyelmeid által segíts, hogy mindent szeretettel tudjak végezni, hogy szeretettel tudjam elvállalni és hordozni mindennapos keresztjeimet. Mindent Isten szent akarata szerint kívánok tenni, ami egyben a Szeplőtelen Szív óhaja. Mindezek megvalósításához kérem a jó Isten kegyelmét, a Szűzanya és minden szentek, főleg a magyar szentek közbenjárását, és a szent angyalokat hívom segítségül.

Amen.

A Pálos Baráti Kör rövid bemutatása

A Magyar Pálos Rend rendszerváltást követő újraindulása óta egyre többen érdeklődnek a pálos élet után, és sokan keresik a kapcsolatot a pálos lelkiséggel. Ugyanakkor a Pálos Rend számára is fontos, hogy a lelkiségéhez kapcsolódni kívánó világi személyeket összefogja, és egy laza közösséggé szervezze. A mindkét oldalról jelentkező igény egy kézzel fogható megoldásban öltött testet, hiszen a Pálos Rend szabályzata kifejezetten buzdítja a Rend tagjait, hogy ahol lehet, hozzanak létre világiakból álló Baráti Kört (Konstitúció 125 cikkely). Így 1996. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén megalakult a Pálos Baráti Kör.

A Pálos Baráti Kör elsősorban imahátteret, lelki hátországot biztosít a Pálos Rend számára, ugyanakkor céljai közé tartozik hivatások ébresztése is, valamint a hívek széles körben történő bevonása a pálos lelkiségbe és a pálos templomok életébe.

A Pálos Baráti Kör havonta tart találkozókat a nyári hónapok kivételével. A találkozók általában pénteki napon vannak és mindig szentmisével kezdődnek. A szentmisét egy meghívott vendég előadása követi, majd az együttlétet agapé zárja.

A Rend - egyetlen magyar alapítású szerzetesrendként - szorosan kapcsolódik a keresztény magyar kultúrához, ezért a Pálos Baráti Kör feladata ennek ápolása is. A havonkénti találkozók alkalmával az előadások szolgálják ezt a célkitűzést.

A Baráti Kör évente lelki napot is tart, amely erősíti a tagok elkötelezettségét, és egymáshoz tartozását.

A Pálos Baráti Kör minden évben zarándoklatokat is szervez, elsősorban Mária kegyhelyekre, többek között ezzel is törekedve a pálos lelkiséget meghatározó Mária tisztelet elmélyítésére.

A Baráti Körbe tartozó világiak a pálos testvérek imájával lélekben egyesülve - amennyire körülményeik lehetővé teszik - rövid pálos imádságokat végeznek. Ez szerény elkötelezettséget, egyfajta - elsősorban lelki - köteléket jelent a hívek és a pálos szerzetesek között.

A Pálos Baráti Kör tagsága nyitott, annak bárki a tagja lehet, aki kapcsolódni szeretne az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendhez. A Pálos Baráti Körnek jelenleg (2004. március 31.) 381 tagja van.

A Pálos Baráti Kör elnöke mindig a pálos tartományfőnök, jelenleg P. Bátor P. Botond OSPPE, titkára pedig Dr. Szentirmay Tamás pálos konfráter.

A Pálos Baráti Kör elérhetőségei:

Cím: 7625 Pécs, Hunyadi u. 70.

Tel: 72/515-425, fax: 72/515-426